Megállapodott a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) a 2025-ös minimálbérről és garantált bérminimumról. A VKF 3 éves bérmegállapodást kötött, amelynek keretében 2027-ig ismertté váltak a minimálbérre vonatkozó számok.
Jövőre 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum, ám a felek nemcsak egy, hanem három évre állapodtak meg. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az InfoRádióban elárulta a három évre szóló megegyezés részleteit.
Jövőre 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum - erősítette meg Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az Index-nek a Portfolio értesülését. Az államtitkár lapunk azon értesülését is megerősítette, hogy a munkáltatóknak a megelőző évi minimálbér után kell fizetniük a cégeknek a szociális hozzájárulási adót.
Jövőre 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum - értesült a Portfolio. A kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői 3 évre vonatkozóan állapodtak meg a bérekről. A jelentős béremelésért cserébe a munkáltatók valószínűleg segítséget is kapnak.
Zajlanak a tárgyalások a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) alakulásáról. Miközben a legfontosabb kérdés az, hogy mennyivel nőnek a bérek a következő években, érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy mennyien keresik a kötelező legkisebb bért Magyarországon. A következő években érdekes tendencia rajzolódik ki: a Portfolio több forrásból úgy értesült, hogy egyre több lesz a minimálbéres és a bérminimumos az országban, ha megvalósul a gyors bérfelzárkózás.
A kiábrándító magyar GDP-adat megakasztotta a bértárgyalásokat a munkaadók és a munkavállalók között. A gyenge teljesítmény nem csak a 2025-ös, hanem a tervezett, 3 éves bérmegállapodásnak sem kedvez. Korábban ugyanis a gyors gazdasági kilábalásra alapozták a béremelési terveket. Az új helyzet fényében a munkaadók óvatosan emelnék a béreket, a munkavállalói érdekképviseletek kitartanak a korábbi, dinamikus fizetésemelési javaslatuk mellett. Úgy tartják, a magyar bérlemaradás és a magas profithányad miatt lehetőség van erre.
A mai napon hangzottak el az első konkrét javaslatok a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. A vállalatok szerint 8%-kal lehetne növelni a minimálbért 2025-ben, míg a szakszervezetek 12%-os emelést szeretnének.
Olyan megállapodás körvonalazódik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, amelynek a középpontjában a 3-as szám áll. A legalább 3%-os GDP-növekedés és a 3%-os infláció köré épülhet a 3 éves bármegállapodás - értesült a Portfolio. Ugyanakkor információink szerint jövőre nem várható adó- és járulékcsökkentés a bérek jelentős emelésének kompenzálására. Erre a Portfolio információi szerint legfeljebb egy évvel később nyílhat lehetőség, amennyiben 2025-ben 3% felett lesz a GDP-növekedés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjaival. A tárca azt közölte, hogy a költségvetési helyzet javulásával a munkaadói adóterhek a következő években tovább csökkenhetnek.
Egyelőre csak annyi biztos, hogy a kormány konzultációt hirdet a bérekről. Azt azonban nem tudni, hogy pontosan milyen béremelési ütem valósulhatna meg a következő években. Mostanra az is képlékennyé vált, ami az egyik sarokpont volt, miszerint a minimálbér néhány év alatt felzárkózzon a garantált bérminimumhoz. Ebben az esetben ugyanis a szakmunkások bére jóval kisebb ütemben nőne a következő években.
A kormány a munkaadói és munkavállalói szervezetekre bízza a garantált bérminimumot felváltó ágazati bérmegállapodások rendszerét – értesült a Portfolio. A terv az, hogy a garantált bérminimumot (közkeletű nevén szakmunkás minimálbér) felváltja a bérmegállapodások rendszere, ezt azonban egyre több kétség övezi. Egyelőre az sem világos, miként ér össze a minimálbér és a bérminimum. Annyi biztos, hogy az uniós irányelv szerint bérmegállapodások 80 százalékát kollektív szerződésben kellene szabályozni, ettől a szinttől azonban jelenleg nagyon messze van a magyar gazdaság, mindössze a bérek 11 százalékáról állapodnak így meg a különböző iparágakban.
Megjelent a jogszabálytervezet a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán. Ez rögzíti, hogy a rendszeres kereset 50%-át kell elérnie a legkisebb béreknek. Érdekesség, hogy nemcsak a minimálbérre, hanem a bérminimumra is vonatkozik a kitétel, ami azt jelzi, hogy a bérminimum kapcsán nem várható el, hogy magasabb legyen a minimálbérnél.
A minimálbér bruttó 375 ezer forintra emelkedhet 2027-re - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámításából, amely a Portfolio birtokába került. A szaktárca a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésére készített kalkulációt a minimálbérre vonatkozóan, ahol a résztvevők megállapodtak arról, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset feléhez konvergáljon a minimálbér. Az NGM előrejelzéséből kiderült, hogy 2025 és 2027 között minden évben 12%-kal nőhet a minimálbér. A Portfolio számításai szerint ennek alapján - ahogy korábban is kalkuláltunk - a garantált bérminimum viszont lassabban nőhet majd, hiszen a következő években eltűnik a különbség a bérminimum és a minimálbér között.
Miután Nagy Márton gazdasági miniszter arról beszélt, hogy a minimálbér elérheti az átlagbér 50%-át, mindenki nagy béremelésre számított a következő években. Ennek az elérése ugyanis 18-20%-os emeléssel lett volna kivitelezhető. Mostanra azonban hivatalossá vált, hogy valójában az 50%-os törekvés csak néhány fontos megszorítással igaz, így viszont sokkal visszafogottabb lehet a legkisebb bér emelése. A képzett dolgozók pedig még kisebb emelésekre számíthatnak. Cikkünkből az is kiderül, hogy mekkorára.
Körvonalazódik a bérmegállapodás a kormány, a munkaadók, illetve a munkavállalói szervezetek között. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi egyeztetése alapján ugyan érdemben nőni fog a minimálbér a következő időszakban, de óriási bérfelzárkózásról nincs szó. A minimálbért ugyanis nem a bruttó átlagkeresethez, hanem az úgynevezett rendszeres bruttó keresethez viszonyítanák (ennek kellene elérni az 50%-át), ami érdemben alacsonyabb, mint a teljes átlagbér. Minden bizonnyal egy súlyos érv húzódhat meg emögött: vállalati csődhullámra és/vagy újabb inflációs sokkra kellene felkészülni egy erőltetett béremelési programmal.
A következő három-négy évben a kormányzat arra törekszik, hogy 10-15% közötti mértékben emelkedjen a minimálbér, ezzel a legkisebb béreket fel lehetne zárkóztatni a mediánhoz és az átlaghoz – értesült a Portfolio kormányhoz közeli forrásokból. A kabinet vélhetően 2027-28-ra összezárná a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbséget, ami azt jelenti, hogy a szakmunkásoknak fizetett legkisebb bér jóval kisebb mértékben nőhet, mint a képzetleneknek járó minimálbér. A terv azonban még minden bizonnyal formálódik, ahogy a kormány, a munkaadói, a munkavállalói képviseletek között folytatódnak a tárgyalások a következő időszakban.
A vállalati érdekképviseletek szerint nem igazán reális, hogy meg tudjanak állapodni egy 3 éves, gyors bérfelzárkóztatási programról. Csak visszafogott mértékű emelésben gondolkodnak a munkáltatók, hiszen idén rosszul teljesít a gazdaság. Ha mégis nagymértékben nőne a minimálbér, akkor az vállalati csődöket hozna szerintük. Az érdekképviseletek hosszú és bonyolult tárgyalásokra számítanak, hiszen óriási átalakulásokon mehet keresztül a magyar bérrendszer.
A vártnál is magasabb a friss adat.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Szerinte az orosz elnök ismét fegyverként használja a téli időszakot.
Friss híreink a válságról percről percre.
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
Érkeznek még hitelminősítői döntések.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
